Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, ipari, kereskedelmi és kulturális központja. A városnak 2009 január 1. becslések szerint 1.944.367 lakosa volt, így Bukarest az Európai Unió hatodik városa a lakosság szempontjából. Valójában Bukarest összehoz naponta több mint három millió embert, és a szakértők azt jósolják, hogy az elkövetkező öt év során a lakosság meghaladja a négymilliót. Ezen felül, azoknak a városkörüli településeknek, melyek szerves részei lesznek a jövőbeni nagyvárosi területnek, mintegy 430.000 lakosa van.

Hivatalos dokumentumok először 1495-ben említik. A város 1859-ben vált az egyesített Románia fővárosává. Azóta folyamatos változásokon megy keresztül, és a művészeti élet, a kultúra és a média központjává válik. A két világháború között, Bukarest elegáns építészete és elitje meghozta híres becenevét: "Kis Párizs". Jelenleg, közigazgatási szinten, a főváros hat kerületre van osztva..

Vízrajz és élővilág

Bukarest a Dâmboviţa partjain fekszik, mely az Argeş mellékfolyója, ez pedig a Duná-é. A várost átszelő Colentina rendezésekor számos gyűjtőtavat hoztak létre, ezek közül a legjelentősebbek a Herăstrău, Floreasca, Tei és Colentina tavak. A város közepén egy híres tó található, a Cişmigiu Parkban. Ez a tó, mely a középkori városban mocsár volt, a Cişmigiu Kert része, melyet 1847-ben Carl F.W. Meyer német épitész tervei alapján avattak fel. A Cişmigiu nem az egyedüli fontos park Bukarestben: itt talaható még a Herăstrău Park (melyben a Falu Múzeum működik), a Botanikus Kert (a legnagyobb Romániában, több mint 10.000 növényfaj, közöttük egzotikus növény is), a Tineretului Park, az Alexandru Ioan Cuza Park (mely Titan vagy IOR néven ismeretes), illetve számos kisebb park és zöldövezet, amelyeket a városi önkormányzat rendezett be. Lehetetlen nem észre venni a sok kóbor kutyát, melyek a főváros utcáin és parkjaiban él.

Éghajlat

A város éghajlata a mérsékelt kontinentális. Az évnek négy évszakáról beszélhetünk, tavasz, nyár, ősz, tél. Bukarestben enyhe a tél, kevés havazással és alig csökkent hőmérsékletekkel, miközben az utolsó évek nyarai nagyon melegek voltak, sokszor több mint 45 fokos hőségről számoltak be, kevés csapadékkal. A tél és nyár közötti hőmérsékleti különbségek így a 60 fokot is eléri.

Történelem

A legenda szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította. Egy másik legenda szerint a várost Mircea cel Bătrân uralkodó alapította a XIV. század végén.

 
 
 
 
 
Bucharest
Romanian Athenaeum
Bucharest 1900
Bucharest 1868
Herăstrău
CEC_Palace 1900
CEC_Palace Prezent
Subway - Obor
Romanian Orthodox Patriarch
Mosque Bucharest
Bus in Bucharest
Europe House - Bucharest
Gara Bucureşti Nord
Old Court

A Masacru (mészárlást jelent) és a Colentina folyók partjain paleolitikus és neolitikus kultúra jeleit fedezték fel. Kr.e. 1800-ra visszavezethetők azoknak a közösségeknek a jelei, melyek pl. Dudeşti, Lacul Tei, Bucureştii-Noi mai területein találhatóak. Az ásatások a bronzkortól egészen Kr.e. 100-ig a terület fejlődését bizonyitják, melynek során a Herăstrău, Radu Vodă, Lacul Tei, Pantelimon, Dealul Mihai Vodă, Popeşti-Leordeni és Popeşti-Novaci területeket indo-európaiak (azaz Geto-dákok) népesítik. Az első lakások, a Kr.u. 273-ban történő Aurelianus-féle visszavonulás után, a III. – XIII. században voltak említve, egészen Középkorig.

Hivatalos dokumentumok előszö. szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Ţepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát. Cetatea Dâmboviţei néven szerepel első éveiben a város; fontos stratégiai szerepet töltött be, mert felügyelnie kellett a Târgşor és Giurgiu közötti utat, ahol egy török helyörség volt található. Rövid időn belül Bukarest fejlődni kezdett, és 1465. október 14-én Radu cel Frumos fejedelmi lakóhelynek választotta. Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült a Curtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült a Biserica Domnească (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei.

Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak (1661), megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domnească-t (Fejedelmi Iskola, 1694) és felépült a Mogoşoaia-palota (1698), ahol ma a Brâncoveanu-múzeum található. Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Colţea kórház, mely tűzvészek során komolyan megrongálódott és 1888-ban újjáépítették. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek, ezekkel együtt a város tovább fejlődik. Megjelennek az első kézműiparok és utcai vízvezetéki kútak, és a lakosság tovább növekedik (míg 1798-ban még csak 30.030 lakost számláltak, 1831-re ez a szám megduplázódott). 

Megjelennek az első közérdekű építmények (a Nemzeti Színház, a Cişmigiu Park, a Şerban Vodă Temető, a Bukaresti Akadémiai Társaság, a Bukaresti Filharmóniai Társaság, a Bukaresti Egyetem, az Északi Pályaudvar, a Grand Hotel du Boulevard, az Universul Újság, kávézók, éttermek, a Bukaresti Botanikus Kert, az Ateneul Român, a Nemzeti Bank, mozik) és az első technológiai és kultúrális innovációk (a kerozin világítás, az első villamos vonal, a villanyvilágítás, az első telefonvonalak).

Bukarest Ilfov megyének székhelye volt egészen a kommunista rendszer letelepedéséig. Még akkor "Kis Párizsnak" nevezték, adván hasonlósága a francia fővárossal, de vonzerejét elveszitette a kommunizmus alatt. Az utóbbi időben az ingatlanfejlesztés aggodalmat váltott ki a város történelmi épületeinek sorsáról, különösen a történelmi központban.

Gazdaság

Bukarest Románia legnagyobb gazdasági központja.  Évente Románia GDP-jének mintegy 19%-át, illetve Ilfov megyével 21%-át teszi ki. Bukarestben található az ország szinte mindegyik gazdasági ágazata a mezőgazdaság kivételével: szolgáltatások, épitkezés, gépészmérnöki vállalkozások (nehéz berendezések, szerszámok, acél-, olaj-, mezőgazdasági gépek, mozdonyok, vasúti kocsik, repülőgépek és helikopterek, buszok), elektromos, elektronikai ipar, finommechanikai, optikai ipar, vegyipari, építőanyagi, fafeldolgozási vállalatok. Bukarest egy fontos vasúti, közúti és légi központ.

Közlekedés

A tömegközlekedés

Bukarest tömegközlekedésének kiterjedt rendszere a legnagyobb Romániában. Ez tartalmazza a Metrorex által működtet 71 km metróhálózatot és a felszíni közlekedési hálózatot, melynek buszait (80 vonal), autóbuszait (20 vonal), villamosait (26 sor) a RATB működtet. Emellett minibuszok magánhálózata is üzemel, illetve taxi vállalatok (10.000 engedéllyel működő taxi).

A léguti közlekedés

Bukarestben jelenleg két repülőtér működik: a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtér (eredetileg Otopeni) és az Aurel Vlaicu Nemzetközi Repülőtér (eredetileg Băneasa). A Henri Coandă Románia legnagyobb repülőtere, mely ötmillió utast szolgált ki 2007-ben, és mely fő központja a Tarom nemzeti üzemeltetőnek. Napi járatok indulnak és érkeznek Románia más városaiból és Európa, Észak-Amerika, Ázsia és Afrika repülőtereiről is. Az Aurel Vlaicu repteret a fapados légitársaságok és charter repülőgépek közlekedéséhez használják.

A vasuti közlekedés

Bukarest a Nemzeti Román Vasúti Társaság fő vasúti csomópontja. A legfontosabb vasútállomás az Északi Pályaudvar, ahonnan naponta indulnak és érkeznek vonatok a különböző romániai és európai városokbol:

  • Belgrád (Szerbia)
  • Budapest (Magyarország)
  • Szófia (Bulgária)
  • Bécs (Ausztria)
  • Chişinău (Moldovai Köztársaság)
  • Kiev (Ukraina)
  • Thessaloniki (Görögország)
  • Moszkva (Oroszország)
  • Isztambul (Törökország).

Az Északi pályaudvarrol naponta 283 vonat indul, ezeket a Nemzeti Román Vasúti Társaság (CFR) és a REGIOTRANS magánvállalkozó működteti. A fővárosnak más állomásai is vannak: Basarab, Băneasa, Obor/Keleti, Progresul, Titan Sud és Sud. A városban öt főútvonal indul: 300 (Bukarest - Nagyvárad), 500 (Bukarest – Bákó – Suceava – Vereşti), 700 (Bukarest – Brăila – Galac), 800 (Bukarest - Konstanca), 900 (Bukarest - Drobeta Turnu Severin – Temesvár - Zsombolya) és három, interoperábilis másodlagos vonal: 901 (Bukarest – Piteşti – Craiova), 902 (Bukarest – Giurgiu) és 903 (Bukarest - Olteniţa).

A közúti közlekedés

A Bukaresti utcák hálózatának alapvető elemei a forgalmas körútak, melyek a város központjábol a külváros felé indulnak. Fő tengelyei (észak - dél, kelet - nyugat, észak – nyugat – dél – kelet) és két gyűrűje (belső és külső) segítenek a forgalmi torlódások csökkentésében. A város utcái általában nagyon forgalmasak csúcsidőben a gépjárművek számának növekedésének köszönhetően az elmúlt években. Minden nap, több mint egy millió jármű halad a városon belül. Ezeknek eredménye a gödrök megjelenése, amelyeket mára Bukarest legnagyobb infrastruktúra problémájaként említik.

Bukarest a román nemzeti úthálózatnak fő csomópontja, egyben kiindulópontja két autópályának: az A1-es Piteşti felé, az A2-es Cernavodă felé (az A3-as a tervek szerint szintén Bukarestből indul) és kilenc nemzeti utnak (DN1-es Nagyvárad felé, DN1A Brassó felé, DN2 Suceava felé, DN3 Călăraşi felé, DN4 Olteniţa felé, DN5 Giurgiu felé, DN6 Temesvár felé, DN7 Nagycsanád felé és DN71 Sinaia felé).

A vízi szállítás

Annak ellenére, hogy a Dâmboviţa folyó partjain fekszik (mivel ez a folyó nem hajózható), Bukarest soha nem működött mint egy kikötő; ezt a szerepet  más városok töltötték be, mint például Giurgiu és Olteniţa, melyek a közelben találhatók: 65, illetve 62 km-re a fővárostol. Ugyanakkor, a 73 km hosszú Duna-Bukarest Csatorna, mely épitkzés alatt áll, össze fogja kapcsolni a várost a Dunával két másik folyó csatornázásával: Dâmboviţa és Argeş. Várhatóan e csatorna alapvető eleme lesz a város közlekedési infrastruktúrájának. 

Intézmények, emlékművek és turistalátványosságok

Bukarestben található a Parlament (Palatul Parlamentului vagy Casa Poporului), a Kormány és az Elnökség. Számos kulturális intézmény székhelye is a fővárosban van, mint például a Román Tudományos Akadémia (1866), több mint 60 kutatóintézet, az Egyetem, a Politechnikai Intézet, az Orvosi Intézet, számos más felsőoktatási intézmények, nagy könyvtárak (az Akadémia Könyvtára, 1867, mintegy 8 millió kötet; a Nemzeti Könyvtár, 1955, 7 millió kötet; a Központi Egyetemi Könyvtár, 1896, 2 millió kötet, melyet az 1989-es forradalom alatt tűzvész érte), stb. A város legfontosabb parkjai a Herăstrău Park (187 ha), az 1860-ban alapitott Cişmigiu Park (13 ha), a Tineretului (Ifjúsági) Park (200 ha), és az 1906-ban alapitott Carol Park (36 ha).

Épitészet

Bukarest középkori részét súlyosan érintette a pusztulás és a tűz az évek során. Nicolae Ceauşescu hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását; ennek során a város tragikus módon elveszítette számos műemlékét, különösen templomokat. A Dâmboviţa folyó partjain fekvő középkori város központjából a Curtea Veche romjai (XV – XVI sz.) maradtak meg; itt a Buna Vestire Fejedelmi Templom található, mely Mircea Ciobanu uralkodó nevéhez fűződik. A templom homlokzata moldvai hatásokról árulkodik, de épülete téglái és kőutánzata már Havasalföld építészetéhez kötődik. Nyugati portálja barokk díszítései később, 1715-ben, kerültek fel, Ştefan Cantacuzino rövid uralkodása során. Eredeti falfestmények és a Constantin Lecca és Mişu Popp akadémikus művész 1852-es freskói együtt díszítik a templom falait mai napig. A tornyot 1914-ben cserélték le.

 

 

Forrás: http://ro.wikipedia.org/wiki/Bucuresti